Febr. 22-24 között Predeálon tartotta a Project on Ethnic Relations (PER) szervezésében az "Etnikai Kisebbségek politikai részvétele és Románia európai csatlakozása. Az RMDSZ és a politikai pártok kapcsolata" című tudományos szemináriumot. A rendezvényen a kormánypárt részéről jelen volt Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakció-elnök, Cosmin Guse főtitkár és Valer Dorneanu, a Képviselőház elnöke és Razvan Ionescu képviselő. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, háznagy, Kelemen Hunor képviselő, a SZET elnöke, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, az OÖT elnöke, valamint Eckstein-Kovács Péter és Seres Dénes szenátorok képviselték. Megjelent Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár különleges tanácsadója is. A viták témái: a résztvevő szervezetek politikai szerepe és tapasztalata, az RMDSZ ellenzékben és kormányban, szélsőségesség a politikában, európai normák a kisebbségek helyzetéről. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy az RMDSZ céljait politikai eszközökkel, parlamenti úton akarja megvalósítani. Markó figyelmeztetett a szélsőséges nacionalizmus előretörésének veszélyére, és arra, hogy Romániában még egyáltalán nem történt meg a végleges szakítás ezzel a politikai áramlattal. Visszásnak nevezte azt a helyzetet, hogy a romániai magyarság számos megyében jóval számarányán és szakmai potenciálján alul tölt be vezető tisztségeket az állami intézményekben. Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár tanácsadója hangsúlyozta, hogy világszerte aggodalommal figyelték a tavalyi választásokon a szélsőséges nacionalizmus előretörését. Románia integrációja szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kormány és a parlament az elkövetkezőkben hogyan kezeli ezt a kérdést. /PER-szeminárium Predeálon. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26./
2001. december 20.
A képviselőház védelmi bizottsága dec. 19-én a NATO-tagállamok katonai attaséinak jelenlétében bemutatta a 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Razvan Ionescu bizottsági elnök szerint a NATO-csatlakozáshoz szükséges új katonai eszközök beszerzésére 2002-ben még nem, csak 2003-tól kerülhet sor. Adrian Nastase miniszterelnök ezzel ellentétesen dec. 10-én, a brüsszeli NATO-központban tett látogatásakor azt közölte, hogy a csatlakozás érdekében a hadügyi tárca 2002-re egy milliárd dollár feletti költségvetést kapott, s ez a legmagasabb az elmúlt 12 évben. Jövőre körülbelül 4000 katonával és 8000 civil alkalmazottal csökken a hadsereg létszáma. /Egymilliárd dollár védelemre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2002. február 6.
Visszakerült a képviselőház jogi, illetve védelmi bizottságához a titoktörvény tervezet. Ezt Razvan Ionescu kormánypárti képviselő, az alsóház védelmi bizottságának elnöke javasolta, a honatyák végül egyhangú szavazással döntöttek úgy, hogy a végső szavazás helyett visszaküldik a jogi, illetve a védelmi bizottságnak a tervezetet. Toró T. Tibor képviselő, a védelmi bizottság tagja elmondta: az RMDSZ is megtette módosító indítványait a törvénytervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ indítványozza: ne lehessen megbüntetni azt, aki a titkosított információ birtokába jut, csak abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy rosszhiszeműen használta fel. Doinea Cornea, Smaranda Enache, Renate Weber, és Gabriel Andreescu nyílt levelet intézett az RMDSZ-hez, amelyben felszólította a szövetséget, hogy ne szavazza meg a törvénytervezetet, mert az ellenkezik a demokrácia szellemével. "Meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a haladó szellemiségűnek, demokrácia-pártinak ismert RMDSZ szavazata is hozzájárult a törvénytervezet cikkelyenkénti megszavazásához. Az RMDSZ-nek ez a fajta partnersége a kormánypárttal aggasztó, és teljesen ellentmond az RMDSZ által az elmúlt 12 évben vallott elveinek, programjának" - áll a nyílt levélben. /Sz. K.: Visszakerült a bizottsághoz a titokvédelmi törvény. A civil szervezet és a média nyomásának köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2003. november 6.
A BBC brit közszolgálati rádió nov. 5-én ismertette az egyik befolyásos elemző, Larry Watts jelentését, amely megdicséri az államfőhöz közel álló Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), és elmarasztalja a kormánynak alárendelt egyetlen titkosügynökséget. Az alsóház védelmi bizottságának vezetője, Razvan Ionescu ugyanakkor "nagytakarítást" javasolt a titkosszolgálatok háza táján. Ion Iliescu tanácsadója, Larry Watts jelentést készített a romániai titkosszolgálatokról, amelynek legnagyobb része a SRI-vel, illetve az UM 0962 néven ismert - a Közigazgatási és Belügyminisztérium alárendeltségében működő - titkosszolgálattal foglalkozik. A jelentésben a Hírszerző Szolgálat úgy jelenik meg, mint csaknem teljesen megreformált intézmény, amelynek kötelékében mindössze 15 százalékot tesz ki a volt szekusok száma. A jelentés a szerint az SRI politikailag független, és kiválóan együttműködik az ellenőrzésére létrehozott parlamenti bizottsággal. Ezzel ellentétben a belügyi titkosszolgálatot a volt szekusok uralják, a szaktárcavezetőnek, közvetve pedig a miniszterelnöknek van alárendelve, következésképp politikai befolyás alatt áll. Watts szerint nem tisztázott, milyen feladatokat lát el a belügyi szolgálat. - A Ziua nov. 3-i száma adatokat közölt C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökének szekusdossziéjából, amelyről a SRI korábban azt állította, hogy nem létezik. Nov. 4-én lemondott az Igazságügyi Minisztérium hírszerzését /Védelmi és Korrupcióellenes Független Szolgálat - SIPA/ irányító volt szekustiszt, Marian Ureche, akit a sajtó azzal vádolt, hogy hatáskörét túllépve bírákról és ügyészekről gyűjtött adatokat. Nov. 5-én a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta a lemondott tábornok helyettesét, akinek nyilatkozatából egyértelműen az derült ki, hogy a SIPA nem rendelkezik az adatgyűjtéshez szükséges eszközökkel, ezért a SRI és a belbiztonsági szolgálat struktúráit veszi igénybe. Razvan Ionescu, a szakbizottság elnöke hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a SIPA nem tudja ellátni feladatát, egyúttal pedig felmerül a szolgálat által közölt adatok hitelességének kérdése is. Ezért - Ionescu szerint - mihamarabb módosítani kell a titkosszolgálatokra vonatkozó törvényeket, már csak azért is, mert jelenleg nem lehet tudni, hogy ki milyen kompetenciákkal és feladatkörrel rendelkezik. /Sz. L.: Kinek jó a Watts-jelentés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2004. január 22.
A Szekuritáté leleplezéséről szóló törvény alkalmazását kiterjesztették más, 1948 és 1989 között működő intézményekre is, így az egykori Milíciára és az igazságszolgáltatási szervekre, jelentette be Razvan Ionescu, a képviselőház védelmi bizottságának elnöke. Ionescu hangsúlyozta: "Nem a Szekuritáté egésze, hanem csak bizonyos részei működtek politikai rendőrségként", ugyanez a helyzet a Milícia és az igazságszolgáltatás esetében /Leleplezés vár a Milíciára is? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
2004. január 23.
A jövőben nem tekinthető meg az eredeti szekusdosszié. Továbbra is hozzájuthatnak szekusdossziéjukhoz azok, akik írásban kérelmezik azt, azonban nem vehetik kézbe az eredeti iratcsomót, csupán másolatot kapnak róla. A kópiában már nem szerepel azoknak a személyeknek a neve, akik nem álltak kapcsolatban a kommunista diktatúra politikai rendőrségével, és nem indult ellenük bűnvádi eljárás sem. Erről döntött január 22-én a képviselőház védelmi és nemzetbiztonsági bizottsága. A bizottság elnöke, Razvan Ionescu azzal indokolta a jogszabály megváltoztatását, hogy a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNAS) nem tartotta be az előírásokat, így olyan személyek magánéletét is megszellőztette a sajtó, akiknek semmi közük nem volt a politikai rendőrséghez. Csendes László, a CNAS tagja úgy értékelte, a parlamenti bizottság döntése nem jelent visszalépést a Ticu-törvény előírásaival kapcsolatosan. Mint mondta, Magyarországon és Csehországban is a képviselők által elfogadott jogszabályváltozat van érvényben. Csendes Lászlótól eltérően a CNAS több tagja hevesen bírálta a Ticu-törvény módosítását, azzal vádolva a kormánypártot, hogy így próbálja megakadályozni a szekuritáté besúgóinak felfedését. /Csorbult a Ticu-törvény? = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./
